A földmunka az építkezés egyik legkockázatosabb fázisa, mégis sokan alábecsülik. Egyetlen rossz mozdulat elegendő ahhoz, hogy áramszünet, baleset vagy súlyos jogi probléma legyen a vége. Ez a valós történet megmutatja, hogyan ne építsünk akkor, amikor közművek közelében dolgozunk, akár telken belül, akár azon kívül.
Valós történet földmunka és áramszünet kapcsán
20-30 évvel ezelőtt sokkal nagyobb „szabadságot” élveztünk a kivitelezéseken. Nem volt minden agyon szabályozva, több önállóságra volt szükség a felelősség is nagyobb volt. Azon területen a közmű beállásokat telken kívül magunknak kellett kiásni és a szolgáltató „csak” bekötni jött.
Egyik ilyen esetben talán csatorna bekötést kellett előkészíteni, mert a telekre történő leállás nem volt elkészítve. A gépesnek megadtam az irányt, a kezdő és végpontot. Ásott, ásott, én az építkezésen valahol épp felmértem, valami műszaki munkával voltam elfoglalva.
Egyszer csak mondják az emberek:
– Nincs áram! – Megyek előre, látom az árokásó gép kanalán egy vastag fekete kábel lóg.
– Megtaláltunk valamit – mondja a gépkezelő. Hát igen, ez volt az elektromos főkábel, a telek előtt a telekhatárral párhuzamosan futott. Nem volt túl mélyen.
Persze hogy nem volt közműtérképünk, és ennek két oka is volt. Egyrészt alig pár hónapja fektették le ezt a kábelt, még fel sem rajzolták a közműtérképekre, másrészt a terület még nem számított közterületnek, hiszen a fejlesztő cég még át sem adta azt az önkormányzatnak.
Szerencsére a hibát az elektromos művek hamar elhárította.
Az eset azért tanulságos. Nem szabad telekhatáron kívül friss közműtérkép nélkül ásni, de telekhatáron belül is jobb ha tisztában vagyunk mit hol merre fektettek le, milyen mélységben.
A közterületen végzett munka már szabályozott, csak arra engedéllyel rendelkező cégek végezhetnek közmű bekötéseket, közmű feltárásokat, akik tudják az ilyenkor szabályos eljárást és kellő tapasztalattal, figyelemmel végzik ezt a feladatot.
Földmunka és áramszünet: Tanulság építkezőknek földmunka esetén
- A földmunka megkezdése előtt mindig kell friss közműtérkép.
- A telekhatáron kívüli ásás különösen kockázatos, még akkor is, ha nem számít közterületnek.
- Az áramszünet nem csak kényelmetlenség, hanem komoly baleseti veszély is lehet.
- A gépi földmunka előtt pontos nyomvonalat és mélységet kell egyeztetni.
- Ha nem tudod pontosan, mi fut a talajban, nem szabad ásni.
- A közművek elhelyezkedése nem mindig szerepel azonnal a nyilvántartásokban.
- Engedély nélküli földmunka komoly jogi és anyagi következményekkel járhat.
Amennyiben szakértői tanácsra van szükséged, keress bizalommal, telefonon, vagy emailben.
Külső szakmai hivatkozás
I. Közterület-használat jogi alapjai
Építési törvény – 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
- § (4)–(6): meghatározza a közterület rendeltetését, többek között a közművek elhelyezését, és jelzi, hogy a közterület rendeltetésétől eltérő használat engedélyhez kötött lehet.
II. Közterület-használati engedély és helyi szabályok, helyi Önkormányzatok rendeletei által, például:
- Közterület-használati engedély szükséges minden olyan tevékenységhez, amely közterületet érint, beleértve felbontást, munkavégzést, közút/ járda elfoglalását.
- A közút és járda területének használatához a közút kezelőjének (pl. Magyar Közút Nonprofit Zrt., helyi közút esetén önkormányzat) hozzájárulása is kell; forgalomtereléshez pedig rendőrségi hozzájárulás is szükséges.
részletesen szabályozzák:
- a közterület felbontásának kérelmi tartalmát (pl. tervrajz, műszaki adatok),
- felelős személyek megnevezését,
- helyreállítási és forgalom-biztonsági követelményeket,
- díjfizetést (közterület-foglalási díj, igénybevételi díj).
III. Közútkezelési és közúti jogi szabályok
A közutakról szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.)
42/A. §: a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, ha a közút területén (és annak környezetében) építmény, létesítmény vagy munkavégzés történik, ideértve a közmű feltárást/építést is (pl. közút szélén vagy azon belül).
E hozzájárulás kötelező engedélyi elem bármely közút érintésével végzett feltáráshoz
IV. Közműszolgáltatók és műszaki egyeztetés
Szabályozási gyakorlat – közmű üzemeltetői követelmények
Bár nincs önálló törvény a „közmű feltárás” kifejezésre, a közművek üzemeltetői (víz, gáz, távhő, villamos, távközlés) mind követelnek:
- előzetes helyszíni egyeztetést
- a közművek térképi adatainak kérését a feltárást megelőzően (műszaki adatszolgáltatás),
- adott esetben a folyamatos műszaki felügyeletet,
- helyreállítási tervet és engedélyezést.
